Ami az egyik embernek jó, az a másiknak elviselhetetlen lehet – ahogy kapcsolataink, úgy temperamentumunk és beállítottságunk is teljesen egyéni. Egy dolog azonban biztos: akár szerelem, akár barátság az alapja, két összetevő mindenképpen jót tesz a házasságnak vagy az együttélésnek – ezek pedig a szeretet és a hasonlóság. Örök vita az is, hogy vajon az ellentétek vonzzák-e egymást. Szerintem, ha elég erős a szeretet, ez is lehetséges. Az viszont nyilvánvaló, hogy azok az emberek, akik hasonló dolgokért lelkesednek, közel állnak egymáshoz értékrendben, és szinte ugyanazt várják az élettől és a kapcsolattól, nagyobb eséllyel élnek hosszú távon harmóniában, mint akik ezekben nagyon különböznek.
Rózsaszín szemüveg helyett tartós szerelem
Közben persze ez is bonyolult kérdés. Mi például a párommal sok dologban extrém módon különbözünk – de nem ezek miatt, hanem ezek ellenére lettünk egy pár. A lelkünk működése ugyanis nagyon hasonló. Így nálunk például kimaradt a rózsaszín szemüveg: át kellett rágnunk magunkat a másik számára hajmeresztő tulajdonságokon. Cserébe viszont ugyanaz a vonzalom él bennünk immár tizennégy éve. Olyan is van persze, hogy valakit éppen az ellentét vonz a másikban, mert abban saját ki nem élt része rejlik. (Nálunk biztos nem ez történt.) A barátságra visszatérve: szerintem nem lehet mások helyett eldönteni azt sem, hogy esetükben működhet-e egy barátságalapú párkapcsolat. De a kérdés mindenképpen megér egy cikket – hátha segít megtalálni a saját válaszodat.
A szerelem nem volt mindig a házasság alapja
A köztudatban azért él egy olyan elvárás, hogy az esküvő előtt szerelmesnek kell lenni – és nem is hinnénk, hogy ez a nézet mennyire új. A történelem túlnyomó részében nem foglalkoztak azzal, hogy a házastársak szeressék egymást, pláne nem volt fontos, hogy ezt szerelemmel tegyék. A házasság inkább gazdasági és társadalmi intézmény volt, mintsem érzelmi szövetség. A szerelemből kötött házasság csak a 18. századtól kezdett szélesebb körben elfogadottá válni, különösen a polgárság körében, a romantikus irodalom hatására. Addig a család, a vagyon és a társadalmi státusz döntötte el, ki kit vesz el.

A barátság szép alap – de nem mindig elég
Ehhez képest egy szabadon választott barátságon alapuló házasság már maga a Mennyország. Különösen így érezhetjük, ha csalódások után végre jön valaki, aki megbízható, türelmes, figyelmes, „jó fej” és nem hagy cserben.
A kérdés nem az, hogy ez lehet-e jó döntés, hanem hogy számodra lehet-e működőképes a dolog.
Mert a hosszútávú párkapcsolat mindennapi összezártságot, a gyermekneveléssel és valamennyi közösen végzett tevékenységgel járó örömöket és gondokat is jelent, és az együttélés terhein – bár nem kötelező jelleggel – de a szenvedélyes szexualitás azért sokat lendíthet. Közben legyünk őszinték: akár adott a szenvedély, akár nem, idővel a szerelemnek épp ez az a szelete, ami halványul és valamennyire biztosan átalakul, mert a szenvedélynek a biztonság nem tesz jót. Lehet és kell is mindenféle eszközzel tenni azért, hogy ne hunyjon ki a láng, de magától minden tűz kialszik.
Nem véletlenül hemzsegnek a filmes példák is
Hollywood is gyakran dolgozza fel ezt a kérdést. A The Mirror Has Two Faces (1996) című filmben Barbra Streisand karaktere olyan férfival házasodik össze, akivel baráti szövetségre vágyik, szex nélkül. A kapcsolatuk mélyül, átalakul – de a szenvedély hiánya feszültséget szül. A Green Card (1990) és The Proposal (2009) is hasonló alapszituációval indul: érdekházasság, barátság, majd fellángolás. Csakhogy ez nem mindig következik be.
A szerelem háromszögelmélete
A pszichológia egyik legismertebb modellje Robert Sternbergtől származik, aki szerint a szerelem három alappillére a szenvedély, az intimitás és az elköteleződés. Ezekből különböző „szerelemtípusok” jönnek létre:
- Ha csak intimitás van: az barátság.
- Ha csak szenvedély: fellángolás.
- Ha csak elköteleződés: üres kapcsolat.
- Az ideális szerelem mindháromra épül: erős vonzalom, érzelmi közelség, hosszú távú döntés.
„Ha valaki csak az intimitás és elköteleződés alapján házasodik, az gyakran úgynevezett ‘társas szerelem’ – kényelmes, de nem izgalmas” – írja Sternberg. A szenvedély kezdeti hiánya pedig veszélyt jelenthet: szexuális frusztrációhoz, eltávolodáshoz, hűtlenséghez vezethet, még ha nem is törvényszerűen.
Mi kell a tartós boldogsághoz?
Még ha nem is robban be a szerelem, a barátságra épülő kapcsolat is működhet. Lássuk, mi kell ehhez azon túl, hogy olyan típusú ember légy, akinél ez szóba jön. Fontos a jó kommunikáció, az érzelmi elérhetőség, a közösen fejlődés, és hogy legyenek közös célok is. A Gottman Intézet kutatásai szerint a sikeres párok jellemzői:
- Tisztelet és megbecsülés egymás iránt
- Nyitottság a másik érzéseire és szükségleteire
- Hatékony konfliktuskezelés
- Közös élmények, amik fenntartják a kapcsolat „életét”
Ezek az értékek pedig szerelmen és barátságon alapuló házasságban egyaránt megvalósulhatnak. Döntésedkor azonban ne feledd: ha összekötöd valakivel az életedet, azzal nemcsak magadnak ígérsz valamit – hanem neki is. És ez az ígéret akkor is számít, ha az élet közben másfelé sodorna.
Ha érdekel, hogy milyen szokások segíthetik elő a szingli életmódot, ezt a cikket ajánljuk.

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!
A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.
Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!
hirdetés