Életének végéig a színpadon állt a művész, akinek kedd reggeli haláláról a család tájékoztatta az MTI-t.
A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1969-ben végzett, ezután a Nemzeti Színházhoz szerződött. 1983-tól húsz évig volt a Katona József Színház tagja, innen hat évre visszatért a Nemzeti Színházhoz. Tizenöt évig oktatott a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, szabadúszó művészként pedig az ország szinte összes színházában játszott vagy rendezett.
Heltai- és Molnár-darabokat, számos komédiát, zenés játékot vitt színre, emellett számtalan tévé- és játékfilmben is játszott.
1981-ben Jászai Mari-díjat kapott, nyolc évre rá érdemes művész címmel jutalmazták.
1998-ban vehette át a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét, 2012-ben kiváló művész lett. 2016-ban Kossuth-díjjal tüntették ki. 2020 óta a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.
Kései éveit beárnyékolta a fia, az olimpiai bajnok vízilabdázó Benedek Tibor halála miatt érzett gyász. 47 évesen hunyt el gyermeke, akinek halálával kapcsolatosan azt nyilatkozta, sosem tudta feldolgozni azt.
Az anya, ha művész – kulturális est
Egy különleges estére számíthat, aki velünk tart, amely során életutak, művészet és anyaság fonódik össze a színpadon. Hernádi Judit és Tarján Zsófia őszintén mesélnek anya-lánya kapcsolatukról: hogyan élte meg a művésznő a gyermekvállalást, milyen érzés volt Zsófinak híres édesanya mellett felnőni, majd az anyának a lánya énekesnővé való válását végéigkísérni? Milyen utat járnak most be, és mennyire hasonlítanak egymásra nőként, alkotóként? Intim hangulat, személyes történetek, lélekig ható gondolatok, inspiráló párbeszédek!
hirdetés
