A 9 éves munkáslány fotója leplezte le az embertelen gyárakat

GettyImages-1157997921
Olvasási idő kb. 5 perc

A 19. században még teljesen elfogadottnak számított, hogy – akár 14 éven aluli – gyerekek naphosszat gyárakban, bányákban dolgoztak a felnőttekkel együtt, a múlt század első felében azonban elkezdődött a gyerekmunka fokozatos visszaszorítása a nyugati világban. Az Egyesült Államokban egy híressé, hírhedtté vált fotó is hozzájárult, hogy a döntéshozók véleménye megváltozzon a kérdésben; a képen szereplő lány sorsa ugyanakkor sohasem fordult jóra.

Megmutatta Amerikának, milyen szörnyű körülmények között dolgoznak a gyerekmunkások

1904-ben alakult meg Amerikában a Nemzeti Gyerekmunka Bizottság (NCLC) elnevezésű civil szervezet azzal a céllal, hogy felhívják a döntéshozók figyelmét a gyárakban és egyéb helyeken dolgozó kiskorúak gyakran botrányos munkakörülményeire, és kiharcolják a gyerekmunka szigorúbb törvényi szabályozását. Ekkoriban hivatalosan hétéves kor (!) felett lehetett foglalkoztatni munkaerőt, de sok helyen még ezt a szabályt is megszegték, a gyerekek a felnőtt munkásokhoz hasonlóan gyakran napi 15 órákat dolgoztak nehéz fizikai munkakörökben és veszélyes körülmények között, például bányákban.

Néhány évvel később a szervezet felkérte Lewis Wickes Hine fotográfust, hogy dokumentálja a gyerekmunkások életét az ország különböző pontjain; Hine maga is megtapasztalta, milyen egészen fiatalon a gyártósor mellett állni, miután apja egy balesetben életét vesztette, kamaszként kénytelen volt otthagyni az iskolát és munkába szegődni. Később mégis elvégezte az egyetem szociológia szakát – saját megtakarított pénzéből fedezte a tanulmányait –, tanárnak állt, és párhuzamosan fotósként rögzítette a hétköznapi valóságot. Mérhetetlen szociális érzékenysége arra ösztökélte Hine-t, hogy elvegyüljön a tömegben, például a munkások, a koldusok és a bevándorlók között, és gépével megörökítse az alsóbb néposztályok kíméletlen mindennapjait.

Lewis Hine felvétele: Sadie Pfeifer, 122 centiméter magas, fél éve dolgozik a pamutszövő üzemben 
Lewis Hine felvétele: Sadie Pfeifer, 122 centiméter magas, fél éve dolgozik a pamutszövő üzemben Universal History Archive / Getty Images Hungary

Természetesen Hine igent mondott az NCLC felkérésére, és közel egy évtizeden át járta Amerikát, hogy megörökítse a gyerekmunka világát; sok helyütt nem látták szívesen, ezért cselhez folyamodott, előfordult, hogy Biblia-árusnak adta ki magát, máskor azt hazudta, a gépeket szeretné lefényképezni, a gyerekekre csak a méretarányok ábrázolása miatt van szükség a képeken. A gyerekektől titokban megkérdezte a nevüket – feltéve, ha elárulhatták –, és lejegyezte a magasságukat is, utóbbit úgy állapította meg, hogy melléjük állt, és lemérte, zakójának hányadik gombjáig érnek fel.

Hine leghíresebb felvétele 1908-ban készült az észak-karolinai Lancaster város pamutszövő üzemében, és egy kilencéves kislányt, Sadie Pfeifert ábrázolja, amint piszkos, szegényes ruhában dolgozik a hatalmas gyapjúfonó gép mellett. A kép készítője a Sadie Pfeifer 48 inches high, has worked half a year, vagyis Sadie Pfeifer 122 centiméter magas, fél éve dolgozik címet adta munkájának, mely idővel az egyik legismertebb amerikai szociofotóvá vált, a Time magazin beválasztotta a 20. század 100 legfontosabb fotójának listájára is.

Hine felvétele Pfeifer egyik „kolléganőjéről”Getty Images Hungary
Hine felvétele Pfeifer egyik „kolléganőjéről”Getty Images HungarySepia Times

Sadie kilencévesen már a pamutszövödében robotolt

Az 1899-ben született Sadie nyolc testvér közül volt a legkisebbik, de a gyerekek közül csak négyen érték meg a felnőttkort; kilencévesen otthagyta az iskolát, és beállt dolgozni a pamutgyárba, ahol naphosszat a gépek mellett járkált és ellenőrizte az orsókat, nehogy megszakadjanak, illetve bemászott a berendezések alá és kiszedte a földre szóródott pamutdarabokat. Későbbi sorsa sem alakult derűsebben, 17 évesen férjhez ment egy Arthur Wallace Bush nevű férfihoz; a párnak egy fia született, aki azonban fiatalon, még szülei előtt a másvilágra távozott.

Pfeifer egész életében pamutüzemekben dolgozott, a durva munkakörülmények és a hosszú munkaórák hamar megöregítették és szétrombolták az egészségét, 1950-ben mindössze 51 évesen hunyt el agyvérzés következtében. A róla és sorstársairól készült felvételek közvéleményre gyakorolt hatása, illetve az NCLC lobbitevékenysége sikeresen elérte, hogy 1915-ben a szenátus törvényben betiltotta a gyerekmunkát, és 16 évre emelte a fizikai munkakörökben való foglalkoztatottság alsó korhatárát.

Gyerekmunkások Bostonban – Lewis Hine felvétele
Gyerekmunkások Bostonban – Lewis Hine felvételeInterim Archives / Getty Images Hungary

Hine az első világháború idején a Vöröskereszt megbízásából az európai fronton dolgozott háborús fotóriporterként, az 1930-as években pedig a New York-i Empire State Building építését dokumentálta, gyakran hihetetlen magasságokba felmászva a munkásokkal együtt. A legendás szociofotós utolsó éveiben mégis viszonylag szerény körülmények között élt, ugyanis egyre kevesebb támogatást és felkérést kapott a kormánytól munkáihoz; 1940-ben egy műtét során hunyt el, 66 évesen.

Az anya, ha művész – kulturális est

Egy különleges estére számíthat, aki velünk tart, amely során életutak, művészet és anyaság fonódik össze a színpadon. Hernádi Judit és Tarján Zsófia őszintén mesélnek anya-lánya kapcsolatukról: hogyan élte meg a művésznő a gyermekvállalást, milyen érzés volt Zsófinak híres édesanya mellett felnőni, majd az anyának a lánya énekesnővé való válását végéigkísérni? Milyen utat járnak most be, és mennyire hasonlítanak egymásra nőként, alkotóként?  Intim hangulat, személyes történetek, lélekig ható gondolatok, inspiráló párbeszédek!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek
OSZAR »