Egy moszkvai archívumból levelek ezrei kerültek elő, íróik között van fiatal, idős, nő, férfi – mind a Führer iránti imádat ékes bizonyítékai. Hitler hozzávetőleg ezer levelet kapott havonta 1925 és 1945 között: ez a mennyiség vetekszik azzal, amennyit a Beatlesnek kézbesítettek.
A rajongásban is vannak fokozatok
Akadtak, akik a tiszteletüket fejezték ki Hitlernek: „A jócselekedetei, a végtelen fáradozása, amivel mindannyiunk jólétéért fáradozik, erőt ad a jelenben és reményt a jövőre nézve. Kimondhatatlanul hősies szívéért, amely mindannyiunkért fáradhatatlanul dobog, mélyen hálásak vagyunk.” Egy hétéves kislány is írt neki:
„Annyira szeretem, kérem, írjon nekem! Üdvözlettel: az ön Ginája.”

Születésnapi lapokat is kapott: „A születésnapján, kedves Vezetőm, kívánok sikereket és boldogságot. A Mindenható vigyázzon önre az emberiség érdekében.” Egy szállodai kifutófiú egyenesen Jézushoz hasonlította:
„Ami vallásos értelemben Jézus Krisztust jelenti a világnak, azt jelenti Adolf Hitler Németországnak.”
Hitlert nem érintették meg a rajongói levelek
A diktátor soha nem olvasta a tömegesen érkező leveleket, nemhogy válaszolt volna rájuk, ezt Rudolf Hess, a helyettese tette meg, amikor szükségesnek érezte. Például akkor, amikor egy nemzetiszocialista érzelmű pék arra kért engedélyt, hogy „Hitler-süteményt” készíthessen. Ezt Hess arra hivatkozva utasította vissza, hogy a Vezér szigorúan ellenzi ezeket a „giccses trükköket”.

Egy másik alkalommal Hitler kézzel hímzett textil zsebkendőt kapott, az arca volt rajta. Hess ezt válaszolta a nőnek:
„Hitler úr nem engedélyezi, hogy ilyen zsebkendőket készítsen és árusítson, ezért visszaküldöm önnek a csomagot.”
Egy nő a végrendeletében emlékezett meg a Führerről. Miután elhunyt, ügyvédje írt Hitlernek: „Ezúton tájékoztatom, hogy Meindl asszony, aki nagy támogatója volt az ön nézeteinek, abbéli szándékát fejezte ki, hogy a lakásában őrzött cserepes pálma önhöz kerüljön.” Hess ezt az ajándékot kivételesen elfogadta Hitler nevében.
A rajongói levelekből és a különböző felajánlásokból jól látszik, hogy emberek ezrei nem láttak át a diktátor gyilkos szándékain, felnéztek rá, mi több, istenítették. Hogy ez mekkora csapást jelentett a világ számára, az csak később derült ki.
Noha mi nem biztos, hogy értjük, miért, a világ legszörnyűbb embereit is szerette valaki, erről szól ez a cikkünk.

Az anya, ha művész – kulturális est
Egy különleges estére számíthat, aki velünk tart, amely során életutak, művészet és anyaság fonódik össze a színpadon. Hernádi Judit és Tarján Zsófia őszintén mesélnek anya-lánya kapcsolatukról: hogyan élte meg a művésznő a gyermekvállalást, milyen érzés volt Zsófinak híres édesanya mellett felnőni, majd az anyának a lánya énekesnővé való válását végéigkísérni? Milyen utat járnak most be, és mennyire hasonlítanak egymásra nőként, alkotóként? Intim hangulat, személyes történetek, lélekig ható gondolatok, inspiráló párbeszédek!
hirdetés