Léderer Gusztáv már a Tanácsköztársaság összeomlása utáni megtorlások (fehérterror) vérengzései alatt hírnevet szerzett a Szeged környéki lakosság körében. Úgy tartották, több politikai gyilkosság is az ő nevéhez köthető, melyek a Tiszába hajított holttestekkel végződtek. Ezért kapta Léderer a „főúsztató” gúnynevet a helyiektől. Egy gyilkosságot azonban biztosan ő követett el, ráadásul nem is egyedül, hanem feleségével, Máriával. A csendőr Léderer pénzhiány miatt arra vetemedett, hogy feleségével együtt gyilkolta meg a jómódú csepeli hentest, Kodelka Ferencet.
Nem simán gyilkosság
Az önmagában is komoly bűncselekmény súlyosbító tényezője volt, hogy Kodelkától többször is pénzt csaltak ki 1925 januárjáig, amikor „álmában, tehát álnok módon szolgálati fegyverével közvetlen közelről” fejbe lőtték a hentest. A holtestet darabokra felvágva bőröndökbe rakták, és így vitték le a csepeli Duna-partra. Azonban itt, egy éjjeliőr gyanúja miatt le is buktak. Tehát csalásért, gyilkosságért és hullarablás vétségéért is elítélhette őket a bíróság később.
Az év botránya
Az ügyet természetesen hatalmas felháborodás követte. Ez nem csupán egy ijesztőnek tűnő bűntény volt, hanem a hivatalos szervekre is veszélyt jelentett. A közvélemény bizalma meggyengült a csendőrségben, az államot pedig a fehérterror bűncselekményeinek eltusolásával vádolta. Léderer per tehát nemcsak a csendőrség számára volt kínos, de úgy tűnt, a jobboldali kormány hírnevét is veszélyezteti, így gyorsan lépni kellett, vagyis mihamarabb megbüntetni a tettest.
A honvédtörvényszék május 18-án hirdette ki:
A csendőrség kötelékéből való kicsapása, tiszti rangjától való megfosztása és összes kitüntetéseinek elvesztése mellett kötél általi halálbüntetésre ítéltetett
- írta a 8 Órai Újság
A tárgyaláskor a lapok hetek óta boncolgatták már a Léderer-per témáját, így nem csoda, hogy még kora reggel is tömegek várták az utcán a Margit körúti katonai törvényszék előtt nyüzsögve a közélet akkori legnagyobb eseményét. A tárgyalóterem is zsúfolásig tele volt, így itt is rengetegen kísérhették végig, ahogy Léderer Gusztáv behunyt szemmel hallgatja végig a vádat, vagy épp ahogy a gyilkos hivatalosan is „megnyugodott az ítéletben”, azaz nem fellebbezett.
Léderer az ítélet után állítólag még bízott benne, hogy a kormányzó hűsége miatt majd felmentik a halálbüntetés ítélete alól, ám a tét túl nagy volt. Ilyen felháborodás után Horthy még csak azt a kérést sem teljesítette, hogy az elítélttel golyó által végezzenek az akasztás helyett. Így Léderer Gusztávon 1926. november 12-én végrehajtották az ítéletet. A kivégzés egyébként Lédererné pere miatt halasztódott több mint egy évvel későbbre, aki végül érdekes módon megúszta a halálos ítéletet, annak ellenére, hogy a legtöbben (például a 8 Órai Újság zsurnalisztái) őt súlyosabb bűnősnek tartották, mint férjét, és azzal vádolták, hogy ő tervelte ki az egészet.
Ha részletesebben érdekel, hogy hogyan zajlott a Kodelka-gyilkosság, és mi lett Lédererné sorsa, olvasd el erről szóló cikkünket!
Az anya, ha művész – kulturális est
Egy különleges estére számíthat, aki velünk tart, amely során életutak, művészet és anyaság fonódik össze a színpadon. Hernádi Judit és Tarján Zsófia őszintén mesélnek anya-lánya kapcsolatukról: hogyan élte meg a művésznő a gyermekvállalást, milyen érzés volt Zsófinak híres édesanya mellett felnőni, majd az anyának a lánya énekesnővé való válását végéigkísérni? Milyen utat járnak most be, és mennyire hasonlítanak egymásra nőként, alkotóként? Intim hangulat, személyes történetek, lélekig ható gondolatok, inspiráló párbeszédek!
hirdetés
