Egy új tanulmányban a kutatók kémiai elemzéseket és emberi szaglópaneleket is alkalmaztak kilenc, akár 5000 éves múmia szagának vizsgálatára, melyek a kairói Egyiptomi Múzeumban voltak kiállítva vagy tárolva.
Meglepő a múmiák szaga
A leírásaikban a leggyakrabban használt jelzők a „fás”, „fűszeres” és „édes” voltak. Emellett virágos jegyeket is észleltek, amelyeket a balzsamozáshoz használt fenyő- és borókagyanta okozhatott. A tanulmány egyik szerzője elmondta, hogy a kutatókat régóta lenyűgözi a múmiák illata, ezért szerettek volna szisztematikus vizsgálatot végezni a témában.
Az ókori egyiptomiak számára az illatok fontos szerepet játszottak a mumifikáció során. Az olajok, viaszok és balzsamok segítségével nemcsak a testet, hanem a lelket is igyekeztek megőrizni a túlvilág számára. A mumifikálás elsősorban fáraóknak és nemeseknek volt fenntartva, és a kellemes illatok a tisztaságot és az isteni jelenlétet jelképezték, míg a rossz szagok a romlás és enyészet jelei voltak.
Ugyanakkor arra is figyelmeztetnek, hogy a most felfedezett illatok nem feltétlenül felelnek meg azoknak, amelyeket a múmiák balzsamozásakor az ókorban élő emberek érezhettek, ugyanis ezek az évezredek alatt nyilván megváltozhattak valamelyest.
A legenda szerint Napóleon megjárta a gízai Nagy Piramist, tudd meg a cikkünkből, hogy mi történhetett vele ott benn, amíg egyedül volt.
Az anya, ha művész – kulturális est
Egy különleges estére számíthat, aki velünk tart, amely során életutak, művészet és anyaság fonódik össze a színpadon. Hernádi Judit és Tarján Zsófia őszintén mesélnek anya-lánya kapcsolatukról: hogyan élte meg a művésznő a gyermekvállalást, milyen érzés volt Zsófinak híres édesanya mellett felnőni, majd az anyának a lánya énekesnővé való válását végéigkísérni? Milyen utat járnak most be, és mennyire hasonlítanak egymásra nőként, alkotóként? Intim hangulat, személyes történetek, lélekig ható gondolatok, inspiráló párbeszédek!
hirdetés
