Tényleg Szent László öröksége a nyilaskereszt?

20181016szalasi24
Olvasási idő kb. 4 perc

A modern kori magyar történelem legsötétebb időszakához, a Szálasi Ferenc vezette náci bábkormányhoz és a szélsőjobboldali hungarista mozgalomhoz kapcsolódik a nyilaskereszt, mely a jelenleg hatályos törvények szerint tiltott önkényuralmi jelképnek számít hazánkban. De vajon a nyilasok jelképe tényleg a lovagkorhoz kapcsolódik – mint Szálasiék állították –, és mi köze a szimbólumnak a náci horogkereszthez? Ezekre keressük a választ.

Betiltották a horogkeresztet, új jelkép kellett

Az 1930-as évek elején alakult első magyar szélsőjobboldali szervezetek, az Alföldön aktív, Böszörmény Zoltán által vezetett, illetve a Dunántúlon létrejött, Pálffy Fidél és Meskó Zoltán nevéhez köthető pártok kezdetben még a német nemzetiszocialisták jelképeit, a horogkeresztet és a náci karlendítést használták, előbbit a német fekete helyett a magyar zászlóban szereplő zöld színben. Amikor azonban Gömbös Gyula kormánya 1933-ban – arra hivatkozva, hogy az egy idegen állam, a hitleri Németország felségjelzése lett – betiltotta Magyarországon a horogkereszt használatát, a mozgalmaknak új jelkép után kellett nézniük.

Böszörmény pártja az ún. kaszáskeresztet választotta, melyben a keresztbe tett kaszák egyszerre utaltak a parasztságra, és emlékeztettek a náci horogkeresztre – írja a Nyelv és tudomány –, míg a dunántúli szervezetek a nyilaskereszt mellett döntöttek: utóbbi a szélsőjobboldali politikusok szerint Szent László hadijelvényének modernizált változata volt, és a lovagkirály szellemiségével való jogfolytonosságot fejezte ki, továbbá utalt a kalandozó magyarok rettegett nyilaira is. A jelkép gyorsan elterjedt a köztudatban, és a magyar nemzetiszocialistákat, szélsőjobboldali mozgalmárokat nyilasoknak vagy nyilaskereszteseknek kezdte nevezni a köznyelv.

A tiltott önkényuralmi jelképnek számító nyilaskereszt
A tiltott önkényuralmi jelképnek számító nyilaskeresztWikimedia Commons

Pénzérmén találták a nyilaskeresztet?

Többféle magyarázat is létezik, kitől származik a nyilaskereszt ötlete: egy ismert anekdota úgy tartja, amikor az említett Pálffy Fidél gróf – később a Szálasi-kormány földművelésügyi minisztere – pártalapítási kérelmet nyújtott be a belügyminiszternek, elutasításra talált, abban ugyanis egyértelműen a náci szimbolika (fehér kör vörös mezőben fekete horogkereszttel és a barna ing) szerepeltek. A politikus ezért apró változtatásokat eszközölt, a barna ing zöld lett, a karszalag Árpád-sávos, a kereszt pedig nyílhegyekben végződött; így máris „szalonképesebbé” vált az elképzelése.

Egyesek szerint viszont a másik pártalapító, Meskó Zoltán fia, Meskó Lajos volt az ötletgazda, aki Nagy Lajos király egyik pénzén látta meg a szimbólumot, megint mások úgy tartják, a fiú az ősmagyar mítoszok világából merített ihletet.

Szálasi Ferenc első politikai szervezete, az 1935 és 1937 között működött Nemzeti Akarat Pártja (NAP) sem a kaszás-, sem a nyilaskeresztet nem használta, az alapító ugyanis igyekezett elválasztani magát a már létező szélsőjobboldali csoportoktól, és inkább saját szimbólumot, a „HIT” szó betűiből alkotott rovásjelképet használt. Idővel azonban Szálasi mozgalma annyira megerősödött, hogy magába olvasztotta a többi szervezetet is, és átvette az általuk használt nyilaskeresztet, melynek közepére egy fehér „H” betű került a hungarizmus eszméjére utalva.

Tényleg nyilaskereszt volt Szent László király pajzsán?

Szent László legendája a Magyar Anjou-legendáriumban
Szent László legendája a Magyar Anjou-legendáriumbanWikimedia Commons

A nyílvégű kereszt természetesen jóval megelőzi időben a nemzetiszocialista mozgalmakat, régi heraldikai motívumként, a görög kereszt egy változataként több címerben is felbukkant – a chilei Putaendo város címerében például ma is megtalálható –, azonban semmilyen különleges jelentéssel nem bírt, csupán egy volt a számtalan keresztvariáció közül.

De tényleg Szent Lászlóhoz, a legendás lovagkirályhoz kapcsolódik a nyilaskereszt, mint azt a hungaristák állították? Az állítás alátámasztásához leggyakrabban az 1300-as években született Magyar Anjou-legendárium egyik illusztrációját használják, melyen jól látható a király pajzsán a kérdéses jelkép – az alaposabb szemlélő azonban észreveheti, hogy a képen valójában nem a nyilaskereszt, hanem az Árpád-ház és az Anjouk által használt liliomos, más néven lóherés kereszt szerepel. Szintén szembetűnő, hogy Szent László pajzsán nem görög, hanem latin kereszt található (utóbbinak a függőleges szára hosszabb), az ezüst vagy fehér alapon vörös kereszt pedig a sárkányölő Szent György nyomán igen népszerűnek számított a középkori lovagok körében, nem meglepő, hogy a krónika illusztrátora ezzel „vértezte fel” a lovagkirályt.

A nyilasoknak tehát ezt a kereszttípust kellett volna választaniuk, ha tényleg Szent László örökségét kívánták volna továbbvinni; a liliomos kereszt azonban kevésbé emlékeztet a náci szvasztikára, nyilvánvalóan ezért veszített a nyílvégű görög kereszttel szemben.

Az anya, ha művész – kulturális est

Egy különleges estére számíthat, aki velünk tart, amely során életutak, művészet és anyaság fonódik össze a színpadon. Hernádi Judit és Tarján Zsófia őszintén mesélnek anya-lánya kapcsolatukról: hogyan élte meg a művésznő a gyermekvállalást, milyen érzés volt Zsófinak híres édesanya mellett felnőni, majd az anyának a lánya énekesnővé való válását végéigkísérni? Milyen utat járnak most be, és mennyire hasonlítanak egymásra nőként, alkotóként?  Intim hangulat, személyes történetek, lélekig ható gondolatok, inspiráló párbeszédek!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Ezt olvastad már?

Érdekességek
OSZAR »