A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) online kérdőíves felmérés és fókuszcsoportos beszélgetések segítségével vizsgálta a TikTok-videók 13-25 év közötti korosztályra gyakorolt hatását és annak veszélyeit. Az ez alapján készült tanulmány szerint minél gyakrabban tiktokozik valaki, annál kevésbé képes felismerni az álhíreket – adta hírül a Qubit.
Így derültek ki a TikTok veszélyei
A felmérés során a válaszadóknak egy 11 fokú skálán kellett jelölniük, hogy egy-egy TikTok-videó állításait mennyire tartják igaznak vagy hamisnak, és arra is választ kellett adniuk, hogy naponta hány órát töltenek a platformon, és mennyire érzik magukat függőnek tőle. Ezek összevetéséből jól látszanak a veszélyek, amelyek a használókra leselkednek.

A kutatás szerint ugyanis minél kevesebb időt töltenek a fiatalok a TikTokon, annál jobb az álhírfelismerési képességük, ami összefügg még szüleik iskolai végzettségével is. A hamis állításokat tartalmazó tudományos és politikai tematikájú videók felismerésében nem volt jelentős különbség, ami arra utalhat, hogy a félrevezető információk felismerése inkább a posztoló profiljának hitelességétől, valamint a fiatalok előzetes ismereteitől függhet.
Az NMHH szerint a legtöbb válaszadó úgy ellenőriz egy-egy TikTok-videóban látott állítást, hogy a teljes történetet elolvassa, és más forrásban is utánanéz az abban szereplő információnak.
A szakemberek tanulmányukban azt írják, hogy a TikTok algoritmusa támogathatja a különböző összeesküvés-elméletek terjedését a platformon, és egyes kutatások szerint a Top20 keresési találatban bemutatott videók egyötöde félretájékoztatja a felhasználókat a legfontosabb hírekről. Az app megítélése a kutatók szerint a megkérdezettek körében is ellentmondásos, és sok fiatal aggodalmát fejezte ki a platform okozta függőség, figyelemzavar és időveszteség miatt.
A felmérés szerint egyébként a válaszadók az összes közösségimédia-oldal és -alkalmazás közül a YouTube használatáról mondanának le a legnehezebben és a Facebookéról legkönnyebben, miközben a TikTokot nem érzik nélkülözhetetlennek. Ennek ellenére a felmérésben résztvevők közül a legtöbben napi 2 óránál is hosszabb időt töltenek a platformon.

Az anya, ha művész – kulturális est
Egy különleges estére számíthat, aki velünk tart, amely során életutak, művészet és anyaság fonódik össze a színpadon. Hernádi Judit és Tarján Zsófia őszintén mesélnek anya-lánya kapcsolatukról: hogyan élte meg a művésznő a gyermekvállalást, milyen érzés volt Zsófinak híres édesanya mellett felnőni, majd az anyának a lánya énekesnővé való válását végéigkísérni? Milyen utat járnak most be, és mennyire hasonlítanak egymásra nőként, alkotóként? Intim hangulat, személyes történetek, lélekig ható gondolatok, inspiráló párbeszédek!
hirdetés