A só régóta ételeink fontos összetevője, még mese is szól arról, hogy a legkisebb királykisasszony apja iránti szeretetét a só fontosságához hasonlítja. Apja előbb dühös lesz amiatt, hogy ilyen közönséges hasonlatot választott a lánya, ám később rájön, hogy só nélkül nem lehet élni… És valóban, a só nem csak ízesíti ételeinket, ám egészségünkhöz is hozzájárul. Persze csak abban az esetben, ha megfelelő mennyiségben fogyasztjuk, és nem visszük túlzásba.
Rengeteget sózunk
A WHO 5 grammban húzta meg a megfelelő napi sóbevitel határát felnőtteknél, gyerekeknél alacsonyabban, 3 gramm környékén, ám a Magyar Kardiológusok Társasága szerint ennél sokkal kevesebb só is elegendő. Ehhez képest Magyarországon egy nap egy felnőtt átlagosan 14,3 gramm sót fogyaszt.
A férfiak még ennél is többet, napi 17,28 grammot, míg a nők kicsit kevesebbet, 12,05 grammot.
Ennél csak Kínában sózzák meg jobban az ételeket, ez az ország 17,7 gramm napi bevitellel vezeti a listát. Kelet-Közép-Európa egyébként nem áll jól ebben a tekintetben, hiszen az első tízben Csehország (13 g), Szlovénia (13 g), Románia (12,9 g), Szerbia (12,9 g), Bulgária (12,9 g), Horvátország (12,9), Szlovákia (12,8 g) és Bosznia-Hercegovina (12,8 g) szerepel Magyarország és Kína után. A legtöbb fejlett országban 7 és 10 gramm között alakul a fogyasztás. Nagy-Britanniában (7,1 g) és Ausztráliában (7,4 g) például az átlagoshoz képest aránylag kevés nátrium-kloridot használnak, míg Németországban (8,7 g), Ausztriában (8,6 g) és az Egyesült Államokban (8,9 g) elég sósan szeretik az ételeket. A worldpopulationreview adatai szerint a vizsgált 194 ország közül Szamoában (5,1 g), Törökországban (5,3 g) és Észtországban (5,7 g) a legalacsonyabb a sófogyasztás.
Rengeteg bajunk lehet a túl sok sótól
Pedig a túlzott sófogyasztás nem tréfa. A WHO adatai szerint messze ez áll az élen a nem megfelelő étrendre visszavezethető halálokok között, évente 1,89 millióan halnak meg emiatt. Amennyiben sikerülne az egész világon 2030-ra a 2013-as szintnél 30 százalékkal lejjebb szorítani a nátrium-klorid-bevitelt, 7 millió ember életét lehetne megmenteni. A Magyar Kardiológusok Társasága szerint a sófogyasztás 40 százalékos, tíz év alatti fokozatos csökkentése a szív- és érrendszeri betegségek miatt történő elhalálozások számát 10 százalékkal mérsékelné, ami több tízezer ember életét menthetné meg. Magyarországon egyébként az elmúlt években valamicskét javult a helyzet, hiszen 2010-ben egy magyar átlagosan még 18 gramm sót fogyasztott az Országos Élelmiszer-biztonsági és Táplálkozástudományi Intézet adatai szerint.
Bőven van azonban még hova fejlődnünk, hiszen a túlzott sófogyasztás nagyon sok egészségügyi gonddal jár.
Magas vérnyomást okoz, növeli az agyvérzés, a stroke, a reumás megbetegedések, illetve a köszvény kialakulásának esélyét.
Hatására könnyebben alakul ki vese- vagy epekő, illetve gyomorfekély és más emésztőrendszeri rendellenességek. Hatással van az idegrendszer és a szív működésére, sőt, akár szívritmuszavart is okozhat.
Így készül a só
Évente a világban mintegy 300 millió tonna sót termelnek, a legtöbbet Kína (68 millió tonna), az USA (42 millió tonna) és India (29 millió tonna). Vagy tengervízből nyerik ki, vagy bányásszák a sót, mint például Hallstattban. Előbbi esetén leggyakrabban sólepárló medencékbe gyűjtik össze a tengervizet, 1 kg tengervíz átlagosan 35 gramm sót tartalmaz. Ha bányásszák a sót, akkor két módszert alkalmaznak. Az egyiknél egyszerűen felszínre hozzák a kősót, és különböző kémiai eljárások segítségével tisztítják meg. A másik esetben vizet pumpálnak a kőzet belsejébe, és a folyadék kioldja a sót. Ezután ugyanúgy elpárologtatják a vizet, mint a tengervíz esetében.Így szokj le a sóról
Persze „leszokni” a sóról nem könnyű, ehhez próbálunk egy kis segítséget adni. Érdemes minél jobban kerülni a kifejezetten magas sótartalmú ételeket, különösen a sós rágcsálnivalókat, például a csipszeket, a sós mogyorót, a pattogatott kukoricát, ezek ugyanis rengeteg hozzáadott sót tartalmaznak. Egyébként szinte minden feldolgozott, csomagolt élelmiszer tartalmaz bizonyos mennyiségben hozzáadott sót, így fontos egyrészt ennek mennyiségét mindig ellenőrizni a csomagoláson, másrészt minél több nem feldolgozott élelmiszert, friss zöldséget, gyümölcsöt fogyasztani.
Érdemes száműzni az asztalról a sótartót.
Ez drasztikusnak hangzik, és a sómennyiség hirtelen csökkenése miatt biztosan íztelenebbnek fogjuk érezni az ételeket egy darabig, az ízlelőbimbók azonban néhány hét alatt alkalmazkodnak a kevesebb sóhoz, és visszatérnek majd az ízek. Kíméletesebb módszer, ha a sófogyasztást fokozatosan, két-három hónap alatt csökkentjük. Az is segíthet, ha átállunk csökkentett nátriumtartalmú sóra. Az ízek csökkenésének ellensúlyozására használjunk bátran friss vagy szárított fűszernövényeket, majoránnát, oregánót, bazsalikomot, rozmaringot, tárkonyt.
Azért is fontos a megfelelő sóháztartás elérése, mert egyébként a sónak, megfelelő mennyiségben, számtalan jótékony hatása is van. Szerepet játszik a folyadékháztartás szabályozásában, közreműködik az idegrendszer működésében, és szükséges az izmok összehúzódásához is.
Olvasd el, hogyan hat a túlzott sófogyasztás a vesére!
Az anya, ha művész – kulturális est
Egy különleges estére számíthat, aki velünk tart, amely során életutak, művészet és anyaság fonódik össze a színpadon. Hernádi Judit és Tarján Zsófia őszintén mesélnek anya-lánya kapcsolatukról: hogyan élte meg a művésznő a gyermekvállalást, milyen érzés volt Zsófinak híres édesanya mellett felnőni, majd az anyának a lánya énekesnővé való válását végéigkísérni? Milyen utat járnak most be, és mennyire hasonlítanak egymásra nőként, alkotóként? Intim hangulat, személyes történetek, lélekig ható gondolatok, inspiráló párbeszédek!
hirdetés
