tünet orvos sürgős

Környezetünk és belső folyamataink, kisebb sérülések vagy közismert, múló betegségek hatására megélünk a mindennapokban ilyen-olyan tüneteket, amelyekkel nem feltétlenül rohanunk azonnal orvoshoz. Bizonyos panaszok azonban indokolják a sürgős vizitet, mert akár komolyabb betegségre is utalhatnak, amelyek időben elkezdett kezelése életmentő is lehet.  

Ha rendszeresen csuromvizesen ébredsz

Az éjszakai izzadásnak nevezett tünet akkor lép fel, amikor valamilyen belső folyamat miatt a szervezetünk nem képes a normális hőszabályozásra, ezért éjszakai nyugalmunkat nagyon erős és ismétlődően jelentkező verejtékezés zavarja meg. A tünet hátterében állhat kóros állapot vagy betegség, de okozhatják bizonyos gyógyszerek is, felléphet például antidepresszánsok, hormonterápia, metadon, egyes szteroidkészítmények és magas vérnyomás elleni szerek mellékhatásaként.

Ami a kóros állapotokat illeti, ezek sem feltétlenül súlyosak, hiszen a menopauzától és a láztól kezdve a lefekvés előtti alkoholfogyasztáson és permenstruációs szindrómán keresztül a várandósságig, szorongásig és elhízásig veszélytelen okok is húzódhatnak a háttérben. Kábítószer-fogyasztással is összefügghet a tünet, ezt azért nem sorolnánk a veszélytelen állapotok közé. Sürgősen akkor érdemes orvoshoz fordulni, ha nem tudsz ilyen okokról, az éjszakai izzadás ennek ellenére rendszeresen és nagy mértékben kínoz. Bizonyos kísérő tünetek is az azonnali cselekvés mellett szólnak, ilyen

a diéta nélküli jelentős fogyás, a köhögés, a fájdalom és a hasmenés.

Amikor komolyabb kórképre utal az éjszakai izzadás

Az éjszakai izzadás súlyosabb oka lehet a karcinoid daganatok köre, a kábítószer-függősség, az endokarditis, ami a szív belső nyálkahártyájának fertőzése, az AIDS, a Hodgkin-limfóma, a Non-Hodgkin limfóma, bizonyos autoimmun betegségek köre, a brucellózis nevű bakteriális fertőzés, a pajzsmirigy-túlműködés vagy egyéb pajzsmirigybetegség, a stroke, a syringomyelia, vagyis folyadékkal teli ciszta a gerincvelőben, a tuberkulózis, a völgyi láz, a Takayasu arthritis, a leukémia, a myelofibrosis, ami egy csontvelő-rendellenesség, az osteomyelitis, vagyis csontfertőzés, a pheochromocytoma nevű ritka mellékvese-daganat és a piogén tályog, ami egy fertőzéses eredetű gennyel teli tályog.

Arra az esetre, mikor nem igazolható semmilyen kórkép a túlzott verejtékezés hátterében, ennek ellenére huzamosabb ideig fennáll, az orvosok az idiopátiás hyperhidrosis kifejezést használják.

A lábdagadás okai is szerteágazóak lehetnek

A lábdagadás, más néven perifériás ödéma vagy ödémás láb érintheti csak az egyik alsó végtagot, de jelentkezhet egyszerre mindkét lábon is, és ez nem feltétlenül mindegy a lehetséges okok feltérképezése szempontjából. Ilyenkor a lábszár szöveteiben felgyülemlik a folyadék, mert valamilyen okból a vér testen való áthaladása akadályozott. A tünet hátterében olyan egyszerű ok is állhat, mint hogy túl sokáig állsz vagy ülsz egy helyben, például utazás során, szélsőségesen inaktív életet élsz, szűk harisnyát vagy nadrágot viselsz. A túlsúly önmagában kiváltó tényező lehet, és a terhességet is megnehezítheti a lábdagadás. Gondolni lehet azonban arra is, hogy esetleg szív- vagy keringési probléma, vese- vagy nyirokrendszer eredetű egészségkárosodás eredményezi a duzzanatot.

A komolyabb okok közül a mélyvénás trombózis, illetve a lábban kialakuló vérrög, a thrombophlebitis sürgős orvosi ellátást igényel. Ezek a kórképek jelentkezhetnek csupán az egyik lábon is. Az ödémát okozhatja ezenkívül akut vesekárosodás, szívizomprobléma (cardiomyopathia), lehet kemoterápia, hormonterápia, bizonyos fájdalomcsillapítók és egyéb vényköteles, például cukorbetegségben vagy magasvérnyomás-betegségben adható gyógyszerek mellékhatása, utalhat krónikus vesebetegségre, krónikus vénás elégtelenségre, májcirrózisra, szívelégtelenségre, a nyirokrendszer elzáródására (lymphödéma), nefrotikus szindrómára, amely a vesékben lévő kis szűrőerek károsodását jelenti, a szív körüli szövetek gyulladására (pericarditis), pulmonális hipertóniára. 

Amikor a lábban zajló folyamatok okozzák az ödémát

Sérülés vagy betegség következtében begyulladhatnak a láb ízületei vagy szövetei, és ez is vezethet az ödémásodáshoz, melyet ebben az esetben általában fájdalom is kísér. Az autoimmun kórképként számon tartott sokízületi gyulladás (rheumatoid arthritis) vagy más gyulladásos rendellenesség mellett lábtörés, lábficam, Achilles-ín-szakadás, az elülső keresztszalag szakadása a térdben (ACL sérülés), Baker-ciszta, bőrfertőzés (cellulitis), égési sérülések, a térdízületben lévő folyadékkal telt zsákok gyulladása (térdbursitis) vagy térdízületi gyulladás (osteoarthritis) szintén kiváltó okok lehetnek.

Mire gyanakodjunk, ha egy helyett kettőt látunk?

A kettős látásról sokaknak az alkoholos érintettség filmszakadás előtti stádiuma jut eszébe, de természetesen nem csak részegség állhat a tünet mögött. Okozhatják szemen belüli állapotok, például a szaruhártya vagy a szemlencse problémája, és a látószervünk működését és mozgását szabályozó izmok, idegek egészségkárosodása. Az asztigmatizmus (a szem optikai rendszere nem képes a retinán pontosan leképezni a fénysugarakat) és a migrén jó példa arra, hogy enyhe gond is járhat ezzel a panasszal, de súlyosabb agyi események is okozhatják, ilyenek az aneurizma, a stroke, az agytumor vagy fertőzés, esetleg baleset okozta agyi vérzés.Az anyagcsere-betegségek közül a cukorbetegség, az idegrendszeri károsodások köréből pedig a Guillain-Barre szindróma, a központi idegrendszert érintő Myasthenia gravis és a szklerózis multiplex a legismertebb kettős látást eredményező kórképek. Egyéb látásproblémák mellett az óriássejtes arteritis, más néven temporális arteritis is okozhat ilyet. Ennél a betegségnél a halánték közelében lévő artériák gyulladtak be, így csökkentve a véráramlást.  

Mire számíthatsz az orvosnál? 

Ha a cikk alapján úgy gondolod, érdemes orvoshoz fordulni, a szakember először is felveszi majd az anamnézist, vagyis kikérdez arról, mióta és pontosan miként észleled a tünetet, milyen egyéb betegségeid vannak, illetve a családban mik fordultak elő. Ezt a beszélgetést követheti a fizikális vizsgálat, majd vérvételre és/vagy képalkotó eljárásokra lehet szükség. Az utolsó lépés pedig remélhetőleg a gyógyulás lesz, akár banális, akár komolyabb állapot okozta a panaszt. 

Ha arra is kíváncsi vagy, hogy milyen szokások növelik a demencia kockázatát, ezt a cikkünket is ajánljuk.