A Copernicus éghajlatváltozással foglalkozó szolgálat mérései szerint ez az adat némileg magasabb, mint a korábbi rekord, amelyet tavaly júliusban mértek. A különbség mindössze egy százalékpont (a tavalyi rekordadat 17,08 Celsius-fok volt), ám globálisan nézve ez jelentős eltérés.
Ez a legmagasabb napi érték, amelyet a szolgálat 1940 óta mért.
A rekorddöntés nem is csoda, hiszen az elmúlt hetekben Európában, az Egyesült Államokban és Oroszországban is hőhullámok keserítették meg az emberek életét.
Rekordmeleg lehet az idei év
A klímaváltozás hatására az utóbbi időben meglehetősen gyakran dőlnek meg hasonló rekordok. Tavaly nyáron például egymás utáni négy napon is rekordmeleget mértek július 3. és 6. között.
Tavaly június óta pedig minden hónap a mérések elindulása óta eltelt évek azonos hónapjaihoz képest a legmelegebb volt.
Így nem csoda, hogy az idei, 2024-es év letaszíthatja a trónról 2023-at, mint minden idők legforróbb éve. Klímakutatók szerint, amennyiben az emberiség nem változtat drasztikusan kibocsátásán, ennél még sokkal tikkasztóbb nyaraknak nézünk elébe. Ahogy arról a Dívány is írt: a mainál 12-13-szor több tartós hőhullámos napra számíthatunk a század végéig, úgyhogy a nyár a jövőben 5-6 hónapra is nyúlhat. A különösen forró években pedig 45-46 Celsius-fok feletti értékek sem kizártak az ország legmelegebb részein.
Az anya, ha művész – kulturális est
Egy különleges estére számíthat, aki velünk tart, amely során életutak, művészet és anyaság fonódik össze a színpadon. Hernádi Judit és Tarján Zsófia őszintén mesélnek anya-lánya kapcsolatukról: hogyan élte meg a művésznő a gyermekvállalást, milyen érzés volt Zsófinak híres édesanya mellett felnőni, majd az anyának a lánya énekesnővé való válását végéigkísérni? Milyen utat járnak most be, és mennyire hasonlítanak egymásra nőként, alkotóként? Intim hangulat, személyes történetek, lélekig ható gondolatok, inspiráló párbeszédek!
hirdetés
